Gabi: Hogy érzitek magatokat, így pár nappal az indulás előtt?

Bogi: Nagyon izgulunk, hogy minden terv szerint alakuljon és ne legyen fennakadás! Gyöngyi valamivel nyugodtam mint én, ő inkább az egyetem miatt aggódik, mert még pénteken is vizsgázik! Én sokkal jobban izgulok, hogy milyen lesz az út. Hiszen nem tudom mi vár rám és még magam sem tudom, hogy mit pakoljak be és mit hagyjak itthon, hiszen haza úton a repülőre csak egy táskát lehet feltenni, így a bepakolással küszködök!

G: Hogyan telnek ezek a napok? Lesz búcsú party?

B: Búcsú partit nem tervezünk, inkább pihenünk. Rengeteg ügyintézés vár még ránk, sok csomagot kell még a héten elhoznunk. Ezek útvonalát és menetrendjét tervezgetjük, hogy kinek mikor van ideje hová elmenni.

G:  Ki kezdi a vezetést?

B: Gyöngyi fog kezdeni, nagyrészt ő fog vezetni én útinaplót fogok írni, hogy mindig napra kész információkkal szolgáljak. Ha lesz internet, akkor feltöltök minden képet és kommentet, és elküldöm emailben. Holnap derül ki, hogy lesz e nyomkövető a GPS-ünkben, ha lesz, akkor lehet figyelni, hogy épp merre járunk! :)

G:  Vannak elvárásaitok a versenyben?

B: Balesetmentesen szeretnénk és időre leérni. Ez talán a legfontosabb. Nincs konkrét elvárásunk, mi az karitativitást  tűztük ki elsődleges feladatnak, hogy a kisbuszt épségben elvigyük az iskolának, ahol már nagyon várják, és utunk közben sok sok csomagot adhassunk a rászorulóknak. Először lesz a cél Bissauban, így teljesen idegen területen kell majd haladnunk. Kíváncsian várjuk!